Hát, kb. fél év után újra rávettem magam arra, hogy jelentkezzem. Mondjuk azt hiszem nem ez a megfelelő szó, mert nem hiszem, hogy bárki is nyomon követné a soraimat. És ennek valahol én örülök is.
Mi történt ez alatt a 6 hónap alatt? Hát az életjelek cím nem csak az újbóli sorok gépelésének szól, hanem annak is, hogy a történések megmutatták, hogy igenis élek, méghozzá nagyon is érzőn élek.
Először is, mindenfelé kirándultunk Vele. A család egyik kedvenc helyén, Tatán. Voltunk turulnézőben. De Samut is kerestünk, azt hiszem elég kevés sikerrel. Dombot és óriás kilátót másztunk meg. Voltunk a délegyházi strandon, ahol a tapasztalat azt mutatja, hogy a kutyákat többre becsülik, mint az embereket és a (bánya)tó köves talaja felér egy kellemesnek nem mondható talpmasszázzsal. Egy szép meleg napon szívtunk egy kis magaslati levegőt a Mátrában, játszottunk a buborékokkal és megnéztük a gyönyörű, tiszta és különleges markazi tavat. De persze az egy napos kirándulások mellett megengedtünk magunknak egy nagyon tartalmas 4 napot Fonyódon. Egyszerűen csodás volt. Nem bulizni mentünk, hanem pihenni, kettesben lenni, kicsit romantikázni. Pazarul sikerült kihasználni ezt a pár napot. Egy belülről nagyon bájos kis apartman laktunk, ami tökéletesen kielégítette az igényeinket. A házigazda Hölgy kedves, segítőkész és nagyon barátságos volt. Jó lenne még visszatérni ide. A város nagyon nyugodt, kedves és igazán szép. A Várhegy kilátó egész Balatonra kiterjedő panorámája talán még sosem látott szépséget nyújtott. Nem tudtam betelni vele. Az utolsó este onnan néztük a naplementét és a balatoni aranyhidat. Leírhatatlan :) Ottlétünk alatt rendezték meg a Balatonboglári Szüreti Fesztivált. Így hát elmentünk megnézni azt is. Nyüzsgő forgatag, ami nem mellesleg hatalmas. Alig tudtuk bejárni, amit a tömeg sem könnyített meg. Koncertek, vásár, étel és ital kóstolók, magas árak, játékok, stb jellemzik. De az is nagyon tetszett. Bár a tűzijátékról lemaradtunk, mert mint kiderült, ott 20-a helyett valamikor 18-án tartották. Nem mondom, érdekes. :D Áthajókáztunk Badacsonyba, ahol szintén fesztivált tartottak. Gyönyörű vidék. Hazafelé megálltunk Balatonszárszón, ahol meglátogattunk a krokodilokat a KrokodilZoo-ban. Érdekes élmény ekkora ragadozókat élőben látni. Mondjuk engem a teknősök jobban lekötöttek... :D A hazaút hosszú volt, mert Zamárdiban és Siófokon is megfürödtünk még. Zamárdiban a Mauro étteremben ebédeltünk. Kellemes hely, finom ételekkel, tökéletes kiszolgálással. Remek volt. :) A nyaraláshoz el kell mondanom, hogy a Balaton vízállása idén tényleg nagyon alacsony volt, de Fonyódon nem volt olyan kritikus. A vízibiciklivel pedig szépen betekertünk addig, amíg kellemes mély nem lett a víz. :) Utolsó kis édességként benéztünk Diósdon egy díjnyertes cukrászdába... hát legyen elég annyi, hogy nem hiába díjnyertes :) Összességében és visszagondolva tökéletes volt szinte. Bár eddig is sokat voltunk együtt, de az összezárt együttlétből is jól vizsgáztunk. :)
Mivel ebben a bejegyzésben a jó dolgokra szeretnék koncentrálni (ezt most eldöntöttem magamban), ezért előreugrok az időben és csak a jó dolgokat sorolom fel.
Ilyenek voltak még (persze valószínűleg a teljesség igénye nélkül):
- Keresztfiam a fél nyarat nálunk töltötte. Nagyon fárasztó volt, de annál édesebb :) Mai napig itt van a fülemben a hangja, ahogyan kérdezi, hogy: Kereszt, mit csinááálsz?? :)) Elmondhatatlanul hiányzik...
- A lazítós esték a törzshelyünkön tesókkal, vagy barátokkal, vagy is is
- a nagy kajálások a nyaralás alatt :DD
- Nyuszifül :D avagy az új barátnő
- kibékülés a másik felünkkel :)
- szülinapi vidámpark :D Jajj, hát a másik felejthetetlen nap, sok sok mókával.
- szülinapi vezetés
- az a bizonyos buli
- Hungaroring és a golftalálkozó
- Z. 3 hónap után végre hazajött Dániából
- és a többi és a többi :))
